Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

   

     

 Buddha – jelentése »felébredett«, azaz megvilágosodott. A buddhizmus ala­pítója, a Sákják nemzetségéből származó Gautama Sziddhártha Sákjamuni Észak-India egyik kis fejedelemségében, Lumbiní városában született Kr. e. 560 (más hagyományok, ill. számítások szerint Kr. e. 460 vagy 485) körül. A legenda szerint a 29 éves herceget, akinek anyja belehalt a szülésbe, s akit apja a külvilágtól elzárva neveltetett, egy kikocsizás alkalmával megrázó élmény érte: egy beteget, egy aggastyánt és egy halottat látott meg, ami rádöbbentette az élet hiábavalóságára, és hogy a lét puszta szenvedés. Ezért elhagyta családját és otthonát, s a nincstelen vándoraszkéták útjára lépett. Vándorlásai alatt szinte minden spirituális módszert kipróbált, így a szél­sőséges önsanyargatást is, s több évet töltött különféle mesterek tanítvá­nyaként. Végül magányosan folytatta elmélkedéseit, s így érte el a megvilágo­sodást 35 éves korában Bódhgajában egy fa alatt, és vált buddhává. Első tanítványaival hozta létre az első buddhista szerzetesi közösséget (szanghát). Nyolcvanévesen halt meg, azaz érte el a »végső nirvánát«. A buddhizmus mindhárom ágában, de főként a mahajánában és a vadzsrajánában a történeti Buddha mellett számos más, istenként tisztelt mítikus buddha-alak isme­retes. E felfogás szerint Sákjamuni csupán egy az időtlen idők óta újra és újra megjelenő számtalan buddha közül. A buddha-alakok egy része medi­tációs szimbólum is, a különféle lételemekhez és tudatállapotokhoz rendelt, illetve azokban meglévő-kibomló megvilágosodás-princípium antropomorf jel­képei.

 

A SZÜKSÉG

Chen-ben az élelem elfogyott. A gyermekek annyira elgyengültek, hogy az ágyból nem tudtak felkelni. Dsi Lu lázongva kérdezte a Mestertől:

- A bölcs is tudja, hogy mi a szükség?

A Mester így szólt:

- A bölcs a szükségben sem változik. A közönséges ember megvadul.

 

EGYETLENEGY

A Mester így szólt:

- Si, olyan embernek tartasz, aki sokat tanult és tud könyv nélkül?

A tanítvány azt mondta:

- Talán nincs így?

A Mester így szólt:

- Nincs. Amim van, csak egy. Minden egyebet ezzel csinálok.

 

AZ URALKODÁS

A Mester így szólt:

- Shun volt az, aki az államot cselekvés nélkül rendben tartotta. Mit tett? Áhítattal vigyázott önmagára és komoly arccal délnek fordult. Egyebet semmit.

 

ELŐREJUTNI

Dsi Chang azt kérdezte, hogy mi az előrejutás feltétele.

A Mester így szólt:

- Aki beszédében lelkiismeretes és igaz, aki tetteiben gondos és megbízható, ha a déli, vagy az északi barbárok között lakik, akkor is előre fog jutni. Aki beszédében nem lelkiismeretes és nem igaz, aki tetteiben nem gondos és nem megbízható, ha a legközelebbi szomszédba megy, akkor sem fog előrejutni. Amikor az ember áll, e két dolgot úgy nézze, mint az eléje fogott két lovat; amikor az ember halad, e két dolog úgy nézze, mint két kísérőjét. Így lehet előrejutni. Dsi Chang a mondást övére írta.

 

EMBER ÉS SZÓ

A Mester így szólt:

- Ha olyannal találkozol, akivel érdemes lenne beszélni és az nem beszél veled, egy embert elvesztettél. Ha olyannal találkozol akivel nem érdemes beszélni és mégis beszél veled, szavadat elvesztegetted. A bölcs nem veszít el sem embert, sem szót nem veszteget.

 

SZILÁRDSÁG

A Mester így szólt:

- A szilárd jellemű ember, aki az erkölcsöt komolyan veszi, erkölcse kárára nem igyekszik előnyt szerezni. Vannak, akik testüket a halálnak adták, hogy erkölcsükre a koronát feltegyék.

 

GOND ÉS GONDOSKODÁS

A Mester így szólt:

- Aki a jövőre nem gondol, ahhoz a gond közel.

 

A LOPOTT ÁLLÁS

A Mester így szólt:

- Dsung Wen Chang állását lopta. Ismerte Hui tehetségét, és az állást mégis magának tartotta meg.

 

A HASZNÁLHATATLAN

A Mester így szólt:

- Aki nem kérdezi: hogyan tegyem, hogyan tegyem? - azzal semmit sem tudok tenni.

 

A NEMES EMBER

A Mester így szólt:

- Alapja legyen a kötelesség, tette legyen könnyed, a megnyilatkozásban legyen szerény, a végrehajtásban legyen hű. Ez a nemes ember.

 

A SZENVEDÉS IGAZI OKA

A Mester így szólt:

- A bölcs nem azért szenved, mert az emberek nem ismerik, hanem azért, mert nem tudja őket megváltoztatni.

 

DICSŐSÉG

A Mester így szólt:

- A bölcs irtózik attól a gondolattól, hogy a világot elhagyja és ne említse senki.

 

KÖVETELMÉNYEK

A Mester így szólt:

- A bölcs követelményeket magával szemben támasztja, a közönséges ember mással szemben.

 

KÜLÖNBSÉG

A Mester így szólt:

- A bölcs öntudatos, de nem harcias; körülményes, de nem közönséges.

 

A SZAVAK ÉRTÉKE.

A Mester így szólt:

- A bölcs az embert nem szavai szerint ítéli meg és szavait nem dobálja az ember után.

 

SZERETET

Dsi Gung azt kérdezte:

- Van olyan szó, amely az ember egész életében mérték lehet?

A Mester így szólt:

- A szeretet. Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak.

 

ÜGYES SZAVAK

A Mester így szólt:

- Az ügyes szavak a szellem értékét zavarják. Ha az ember a kicsinységekben nem engedékeny, a nagy dolgokat nem tudja végrehajtani.

 

VIZSGÁLAT

A Mester így szólt:

- Ahol mindenki gyűlöl, ott mindent alaposan meg kell vizsgálni. Ahol mindenki szeret, ott mindent alaposan meg kell vizsgálni.

 

AZ EMBER DICSŐSÉGE

A Mester így szólt:

- Nem az igazság isteníti az embert, az ember isteníti az igazságot.

 

AZ IGAZI HIBA

A Mester így szólt:

- Ha hibát követtél el és nem javulsz, akkor követted el a hibát.

 

TANULNI JOBB

A Mester így szólt:

- Gyakran egész nap nem ettem, s egész éjszaka nem aludtam, hogy gondolkozzak. Nem használt. Tanulni jobb.

 

IGAZSÁG ÉS SZEGÉNYSÉG

A Mester így szólt:

- A bölcs az igazságra néz, nem az ételre. Aki szánt, még kerülhet szükségbe, aki tanul, juthat kenyérhez. A bölcs az igazságot gyászolja, nem a szegénységet.

 

HIVATAL ÉS ERKÖLCS

 

A Mester így szólt:

- Aki tudásával hivatalhoz jutott, de erkölcsével nem tudja megtartani, bár megszerezte, el fogja veszíteni. Aki tudásával hivatalt szerzett és erkölcsével megőrizte, de a gyakorlatban nem tart tekintélyt, azt nem fogják tisztelni. Aki tudásával hivatalt szerzett, erkölcsével megőrizte és tekintélyt tart, de nem az illem szabályai szerint viselkedik, még nem tökéletes.

 

KICSINY ÉS NAGY DOLGOK

A Mester így szólt:

- A bölcs nem a kicsiny dolgokban ismerhető meg, hanem abban, hogy nagyot cselekszik. A közönséges ember nem tud nagyot cselekedni, de a kicsiny dolgokban megismerhető.

 

AZ ERKÖLCS A LEGTÖBB

A Mester így szólt:

- Az erkölcs az ember számára több, mint a tűz, vagy a víz. Megtörtént már, hogy valaki a tűzbe, vagy a vízbe lépett és meghalt. De még sohasem történt meg, hogy valaki, mert erkölcsössé lett, meghalt.

 

NINCS ELŐNY

A Mester így szólt:

- Az erkölcs minden ember kötelessége. Ebben a dologban még a mesternek sincs előnye.

 

TANULÁS

A Mester így szólt:

- A tanulásban nincsen rangkülönbség.

 

HIÁBAVALÓ TANÁCS

A Mester így szólt:

- Ha az alapelvek nem közösek, minden tanács hiábavaló.

 

AZ OSZTÁLYOK ÉS AZ URALOM

Kung mester így szólt:

- Ha a földön rend van, műveltség és művészet virágzik, a háborút és a hadjáratot az Uralkodó határozza el. Ha a földön nincs rend, a műveltség és művészet nem virágzik, a háborút és hadjáratot a főnemesség határozza el. Ha a dolgokat a főnemesség intézi, uralma nem szokott tartani tovább, mint legfeljebb tíz nemzedékig. Ha a dolgokat a nemesség intézi, uralma nem szokott tartani tovább, legfeljebb öt nemzedékig. Ha a hatalmat a szolgaosztály ragadja kezébe, nem szokott tovább tartani, legfeljebb három nemzedékig.

 

HASZNOS ÉS KÁROS BARÁTSÁG

Kung mester így szólt:

- Háromfajta barát hasznos, és háromfajta barát káros. Az őszinte, a szilárd és a tapasztalt emberrel a barátság hasznos. A talpnyaló, a gyáva és a szószátyár emberrel a barátság káros.

 

HASZNOS ÉS KÁROS ÖRÖM

Kung mester így szólt:

- Háromféle öröm hasznos és háromféle öröm káros. A műveltségen és művészi készségen alapuló önbizalom öröme, a mások nagy tetteiről való beszélgetés öröme, a sok jó és méltó baráttal való együttlét öröme hasznos; a fényűzés öröme, a szeszély öröme és a kicsapongás öröme káros.

 

IDŐSEBBEKKEL VALÓ EGYÜTTLÉT

A Mester így szólt:

- Ha idősebb urakkal vagy együtt, három tilalom van. Ha még nem szólítottak meg és beszélsz, az tapintatlan; ha szóltak hozzád és nem felelsz, az goromba; ha nem nézel arra, akire beszélsz, az bántó.

 

TARTÓZKODNI

Kung mester így szólt:

- A bölcs ember három dologtól tartózkodik. Ifjúkorában, amikor az életerők még nem szilárdultak meg, tartózkodik az érzékiségtől. Ha eléri a férfikort, amikor az életerők virágzanak, tartózkodik a harciasságtól. Ha eléri az aggkort, amikor az életerők eltűnőben vannak, tartózkodik a kapzsiságtól.

 

TISZTELET

Kung mester így szólt:

- A bölcs ember három dolgot tisztel feltétlenül: Isten akaratát, a nagy embert és az őskor szent szavait. A közönséges ember Isten akaratát nem ismeri és nem tiszteli, a nagy ember iránt arcátlan, és a szent szavakat kigúnyolja.

 

TUDÁS ÉS TANULÁS

Kung mester így szólt:

- Ha valakinek már születésekor van tudása, ez a legmagasabb fok. Aki a tudáshoz tanulás által jut, ez a következő fok. Akinek nehéz sorsa van és mégis tanul, ez a következő fok. Akinek nehéz sorsa van és nem tanul, ez a közönséges népség legalacsonyabb foka.

 

KILENC DOLOG

Kung mester így szólt:

- A bölcs ember kilenc dologra gondol állandóan: ha valamit néz, a világosságra gondol, ha valamit hall, az ütemre gondol, viselkedésében az illemre gondol, magatartásában a méltóságra gondol, szavaiban az igazságra gondol, ügyes-bajos dolgaiban a lelkiismeretre gondol, kétségeiben a kérdésekre gondol, haragjában a következmények súlyára gondol, mikor valamit elhatároz, kötelességére gondol.

 

RITKASÁG

Kung mester így szólt:

- Hogy az ember derék tettet lát és azt hiszi, nem tudja elérni; hogy az ember ostobaságot lát s úgy érzi, mintha kezét meleg vízbe mártaná, - elég ilyen embert láttam és elég ilyen beszédet hallottam. Maradj elrejtve, készülj célodra, cselekedj önzetlenül, terjeszd gondolataidat, - ilyen beszédet eleget hallottam, de ilyen embert még nem láttam.

 

AZ IGAZI NAGY EMBER

- Ging, Tsi hercege ezer négylovas kocsi ura volt, s amikor meghalt, a nép egyetlen jótulajdonságáról sem beszélt. Be I és Shu Tsi a Shou Yang hegy tövében éhenhaltak, s a nép még máig is dicsőíti őket.

 

A HIVATAL ELVÁLLALÁSA

Yang Ho látni kívánta Kung mestert. A Mester azonban nem ment el hozzá. Yang Ho ekkor Kung mesternek malacot küldött ajándékba. Kung mester, hogy megköszönje, elment, de olyan időt választott, amikor Yang Ho nem volt otthon. Az utcán azonban találkoztak.

Yang Ho azt mondta:

- Gyere, beszélni akarok veled. Mondd erkölcsösnek mondható az az ember, aki szívében olyan kincset tartogat, amelynek elrejtésével országát zavarba dönti?

Kung mester így szólt:

- Nem mondható erkölcsösnek.

- Bölcsnek tartható az az ember, aki közéleti pályára való, de fellépését minduntalan elszalasztja?

Kung mester így szólt:

- Nem tartható bölcsnek.

- A napok és hónapok múlnak. Az évek nem várnak reánk.

Kung mester így szólt:

- Helyes. A hivatalt elvállalom.

 

KÖZELSÉG ÉS ELTÁVOLODÁS

A Mester így szólt:

- A végső dolgokban az ember az emberhez közel áll; a hétköznap azonban elválasztja őket.

 

A MEGVÁLTOZTATHATATLANOK

A Mester így szólt:

- Csak a legmagasabb fokon álló bölcset és a legalacsonyabb fokon álló bolondot nem lehet megváltoztatni.

 

A TÉVEDÉS BEISMERÉSE

A Mester Wu városához érkezett. Zene és ének hangját hallotta. Jókedvű lett és nevetve szólt:

- Ha tyúkot akarsz levágni, miért veszed elő az ökörnyúzó kést?

Dsi Yu azt felelte:

- A bölcs - ha művelt - szereti az embert; a közönséges ember - ha művelt - könnyen befolyásolható.

Mester így szólt:

- Gyermekeim, Yen szavai helyesek. Az imént csak tréfáltam.

 

AZ ÖT DOLOG

Dsi Chang azt kérdezte Kung mestertől, hogy mi az erkölcs lényege.

Kung mester így szólt:

- Minden körülmények között öt dologra ügyelni.

- Szabad megkérdeznem, hogy mi az az öt dolog?

Kung mester így szólt:

- Méltóság, nagylelkűség, igazság, állhatatosság, jóság. Akiben van méltóság, azt nem vetik meg; aki nagylelkű, azt szereti a nép; aki igazságos, ahhoz bizalommal vannak; aki állhatatos, az eléri célját; aki jó, az az embereket fel tudja használni.

 

LÁTOGATÁS A LÁZADÓNÁL

Bi Hi a Mestert meghívta. A Mester elhatározta, hogy elmegy.

Dsi Lu így szólt:

- Egyszer azt hallottam a Mestertő, hogy aki nem él tisztességes életet, azzal a bölcs nem áll szóba. Bi Hi Chung Mou tartományt fellázította, s most a Mester meg akarja látogatni. Mit jelentsen ez?

A Mester így szólt:

- Úgy van, amit idéztél, azt mondtam. De nem úgy van, hogy a szívós, azt hiába dörgölik, nem lehet elkoptatni? Hát csak olyan tök vagyok, amit dísznek lógatnak és nem esznek meg?

 

A HAT IGE ÉS A HAT SÖTÉTSÉG

A Mester így szólt:

- Yu, hallottál a hat igéről és a hat sötétségről?

Dsi Lu azt válaszolta:

- Még nem hallottam.

A Mester így szólt:

- Ülj le és hallgass, el fogom neked mondani. Ha valaki erkölcsös, anélkül, hogy tanulna, ez a sötétség korlátoltsághoz vezet; ha valaki bölcs anélkül, hogy tanulna, ez a sötétség a szertelenségbe vezet; ha valaki igazságos, anélkül, hogy tanulna ez a sötétség a kegyetlenséghez vezet; aki egyenes, anélkül, hogy tanulna, ez a gorombasághoz vezet; aki bátor, anélkül hogy tanulna, az a rendetlenséghez vezet; aki állhatatos, anélkül, hogy tanulna, az a különcséghez vezet.

 

A SZELLEM FELADÁSA

A Mester így szólt:

- Aki az úton hallgat és az utcán beszél, a szellemet feladja.

 

A NYOMORULTAK

A Mester így szólt:

- A nyomorultak! Lehet-e velük együtt az uralkodónak szolgálni? Ha még nem érték el, szenvednek, amiért nem érték el; ha már elérték, szenvednek, nehogy elveszítsék; de ha már azért sem szenvednek, nehogy elveszítsék, már semmi sincs, amire törekednének.

 

AMIT A MESTER GYŰLÖL

A Mester így szólt:

- Gyűlölöm, ahogy a bíbor a skarlátot üti; gyűlölöm, ahogy a világi zene az ünnepi muzsikát megzavarja; gyűlölöm, ahogy a nagyszájúak az államot és a családot felforgatják.

 

AZ ÉGHEZ VALÓ HASONLÓSÁG

A Mester így szólt:

- A legszívesebben egy szót se szólnék.

Dsi Gung azt mondta:

- Ha a Mester nem beszél, ugyan mit jegyezzenek fel a tanítványok?

A Mester így szólt:

- Hát az Ég beszél? A négy évszak jár a maga útján, s a dolgok rendben vannak. Hát az Ég beszél?

 

BÁTORSÁG VAGY KÖTELESSÉG

Dsi Lu azt mondta:

- A bölcs a bátorságot tartja a legtöbbre.

A Mester így szólt:

- A bölcs a legtöbbre a kötelességet tartja. Ha a magasrendű ember bátor és nincs benne kötelességérzet, lázadó lesz. Ha az alacsonyrendű ember bátor és nincs benne kötelességérzet, rablóvá lesz.

 

SZOLGÁK ÉS ASSZONYOK

A Mester így szólt:

- A szolgákkal és az asszonyokkal baj van! Ha távol tartod őket, elégedetlenek. Ha közel ereszted őket, szemtelenek.

 

NEGYVEN

A Mester így szólt:

- Aki negyven évet megért és gyűlölik, azt végig gyűlölni fogják.

 

TUDÁS

Dsi Hia így szólt:

- Aki minden nap tudja, hogy mi az ami még belőle hiányzik, - aki minden hónapban tudja, hogy mi az, amit tud, az komolyan tanul.

 

A BÖLCS HÁROM SZÍNEVÁLTOZÁSA

Dsi Hia így szólt:

- A bölcs háromszor változik. Távolról szigorú, közelről engedékeny, ha szavát hallod: hajthatatlan.


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.