Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KÖSZVÉNY

2009.04.02

A KÖSZVÉNY

A köszvény ismétlődő rohamokban jelentkező, fájdalmas ízületi gyulladás (ún. artritis), melynek oka a nátrium-urát kristályok lerakódása. A kristályok akkor halmozódnak fel az ízületben, ha a vérben mérsékelten jelenlévő húgysav szintje megemelkedik. Általában középkorú férfiakat és változókor után lévő nőket érint. Súlyosabb formái 30 éves kor alatt kezdődnek, az esetek zömében ilyenkor az enzimrendszer valamely örökletes betegsége áll a háttérben. A betegség hosszabb fennállása után a folyamat idültté válhat, és ízületi torzulást okozhat. A köszvényes betegek 10-20%-ánál vesekövek kialakulásával is lehet számolni.

Kialakulása, tünetei

A húgysav élettani körülmények között is jelen van a szervezetben és a vérben. Döntően a sejtek lebomlásának egyik mellékterméke, kisebb hányada a táplálkozás során kerül a szervezetbe. Ha a vesék valamilyen oknál fogva nem tudják eltávolítani a felesleges mennyiségű húgysavat a szervezetből, vagy olyan betegség áll fenn, melyben felgyorsult a sejtek pusztulása (pl. vérképzőrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések), megemelkedik a vérben mérhető szintje, ún. hiperurikémia alakul ki. Emelkedett húgysavszint kialakulhat az enzimrendszer bizonyos örökletes betegségei, valamint olyan gyógyszerek szedése esetén is, melyek csökkentik a vese kiválasztó funkcióját. A heveny köszvényes roham hirtelen alakul ki, súlyos fájdalommal kezdődik egy vagy több ízületben, típusosan éjszaka jelentkezik. Az érintett ízületek megduzzadnak, érintésre fájdalmassá vállnak, felettük a bőr vörös, fényes, meleg tapintatú. A gyulladást követően e területek hámlanak és viszketnek. Általános panaszok is felléphetnek, például láz (mely elérheti a 39 °C-fokot), hidegrázás, általános rossz közérzet. A leggyakoribb előfordulási helye a nagylábujj (öregujj) alapízülete, de ugyancsak gyakran érinti a boka, térd, csukló és könyök ízületét is. Ritkán lesz köszvényes a gerinc, csípő és váll. Ennek oka, hogy az urát hidegben könnyebben kristályosodik, így többnyire a távolabbi, végtagok ízületei érintettek. A rohamot kiválthatja fáradtság, stressz, nagy mértékű alkoholfogyasztás, fehérjében dús táplálkozás, valamint sérülés, műtét. Az első roham jelentkezésekor általában csak egy ízület érintett, a fájdalom néhány nap alatt fokozatosan megszűnik, a tünetek elmúlnak, és a beteg a következő rohamig tünetmentes. A kezdeti roham után általában hónapokig, évekig tartó panaszmentes időszak következik. .Kezeletlen esetben a betegség előrehaladtával a rohamok gyakoribbá vállnak, több ízületet érintenek, és tovább tartanak. Súlyosan elhanyagolt esetben az érintett ízületek maradandóan károsodhatnak, ezt nevezzük idült köszvénynek. A lerakódott kristályok ilyenkor már oly mértékben károsítják az ízületet, hogy a mozgás korlátozottá válhat. A bőr alatt kemény csomók formájában (ún. tofusok) lerakódhat az urát kristály. Csomók képződhetnek a fül bőre alatt, porcban, a könyök körül, valamint a belső szervekben is, elsősorban a vesében. Kezeletlen esetben a bőr alatti csomók felszakadhatnak, és a kristály fehéres massza formájában távozik.

A köszvény diagnózisát az ízületek vizsgálata, a jellemző tünetek megléte, valamint a vérben mért magasabb húgysavszint alapján lehet felállítani. Az esetek egy részében még a roham alatt sem emelkedik meg jelentősen a vérben a húgysavszint, ezért egy negatív lelet nem zárja ki a köszvény meglétét. Roham alatt azonban általában megemelkedik a vérsüllyedés és a fehérvérsejt-szám. A diagnózist egyértelművé teheti az ízületi folyadékból injekciós tűvel vett minta, melyben mikroszkóppal felismerhetőek a tű alakú urát kristályok. A röntgenfelvétel kezdetben nem mutat eltérést, előrehaladott esetben a csontelváltozások és a közelükben lerakódott lágy szöveti kemény csomók jól láthatók.

  1. Kialakulása, tünetei
  2. Kezelése, megelőzése
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.